A filmes szórakoztatóipar napjainkban a 3D-s képi megjelenítés diadalát zengi, mely a mozikból kiindulva csakugyan megváltoztathatja a mozgókép fogyasztásának a módját. Csakhogy a 3D-s kép komoly csúfot űzhet az aggyal, amely fejfájással, hányingerrel, vagy akár komolyabb tünetekkel adja tudtunkra, hogy ideje levenni a szemüveget.
Az amerikai HealthDay folyóiratban megjelent rövid tanulmány szerint a 3D-s filmek fokozatos térhódításával egyre több mozinéző kénytelen a felhőtlen szórakozás helyett hányingert, szédülést, fejfájást, vagyis a klasszikus tengeribetegség tüneteit megtapasztalni. A tünetek a szem és más érzékszervek koordinációs zavarainak velejárói, és egyaránt visszavezethetők látórendszeri, illetve neurológiai problémákra – hívják fel a figyelmet az orvosok.
Az Amerikai Szemészeti Társaság szakvéleménye szerint a népesség 5 százaléka olyan komoly szemkoordinációs zavarokkal, illetve látászavarral küzd, hogy a speciális szemüveg viselésével sem képes 3D-s képként értelmezni a mozivásznon vetített világot. A probléma különösen azoknál jelentkezik látványosan, akiknek olyan szembetegségük van, mely az egyik szem látóképességét jelentősen csökkenti.
Valós körülmények közt az ilyen emberek szemüveg nélkül is “jól” láthatnak, az agy ugyanis képes az ép szem által érzékelt látvánnyal kompenzálni a teljes látóteret – jóllehet ezeknek a betegeknek rendszerint csökkentett a térlátási képességük. A moziban ülve azonban mindkét szemre szükség van ahhoz, hogy a vászonra vetített kétdimenziós kép háromdimenziós látvánnyá álljon össze, hívja fel a figyelmet Dr. James J. Salz, a szervezet szóvivője. A szemészek szerint ha valaki nem hord szemüveget, de fejfájást (netán szemkörnyékről kisugározva) tapasztal egy 3D-s mozizás után, vagy közben, jobb ha mihamarabb elvégeztet egy szemvizsgálatot, ez ugyanis az egyik szem túlerőltetésének lehet a jele.
